Hajdu Elemér
Hajdu Elemér | |
Született | 1902. január 5.[1] Saroltavár[1] |
Elhunyt | 1988. június 1. (86 évesen)[1] Budapest[1] |
Állampolgársága | magyar |
Foglalkozása | gépészmérnök |
Iskolái | Magyar Királyi József Műegyetem (–1925) |
Kitüntetései | a Magyar Népköztársaság Állami Díja (1970)[1] |
Sírhelye | Farkasréti temető (2-1-101)[2][3] |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Hajdu Elemér vagy Hajdú Elemér (Charlottenburg, 1902. január 5. – Budapest, 1988. június 1.) magyar gépészmérnök.
Életpályája
[szerkesztés]A József Műegyetemen szerzett oklevelet 1925-ben. Először a Ganz-gyár tervezőmérnöke 1925–1928 között, majd 1928–1945 között a Székesfővárosi Elektromos Művek műszaki főtanácsadója volt. 1946–1947 között az Újjáépítési Minisztérium energiaügyi főosztályvezetője, majd a szénkormánybiztos helyettese. 1947–1948 között a Magyar Dunántúli Villamossági Rt. ügyvezető igazgatója, utána három évig az Erőmű Ipari Központ vezérigazgató-helyettese. Később az Erőmű Beruházási Vállalatnál, az Erőmű Trösztnél dolgozott, és – nyugdíjba vonulásáig (1969) – a Magyar Villamos Művek Tröszt termelési igazgatója volt.
Az országos villamosenergia-rendszer bevezetésének egyik irányítója volt.
Díjai
[szerkesztés]- Állami Díj II. fokozat (1970) – Élete munkásságáért, a villamosenergia-ipar fejlesztése, az együttműködő villamosenergia-rendszer magyarországi megvalósítása terén végzett több évtizedes szervező és irányító tevékenységéért.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b c d e Magyar életrajzi lexikon (magyar nyelven). Akadémiai Kiadó, 1967. (Hozzáférés: 2022. május 10.)
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/adattar.html
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/nevmutato.html
Források
[szerkesztés]- Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X
- KFKI Tudósnaptár